Allergia, dermatológia

Allergének kozmetikai megközelítésben

Az allergia a civilizált társadalmakban népbetegségnek számít. Földünkön kb. 300 millióan szenvednek asztmától, 200-250 millióan élelmiszer allergiától, a népesség kb. 10%-a valamilyen gyógyszerre, vagy kozmetikumra allergiás.            

Az allergia az urbanizáció terjedésével egyre gyakoribbá váló megbetegedés. A WHO becslése szerint az asztmások száma elérheti a 400 milliót 2025-re, ami annyi új beteget jelent, mint Magyarország teljes lakosságának a 10-szerese a következő évtizedre(1).

Allergia a kozmetikumok tükrében

Az allergiahelyzet a kozmetikumok világában is aggasztó. Egy 2004-ben, az Egyesült Királyságban végzett felmérés eredménye szerint a megkérdezett hölgyek 51,4%-a, az urak 38,2%-a tapasztalt már valamilyen nem kívánt mellékhatást a kozmetikai cikkek használata során. Az érintett termékek köre igen változatos, lehetnek dezodorok, illatszerek, különféle bőrápolók, hajápolók éppúgy, mint dekorkozmetikumok, vagy körömkozmetikumok.
Az allergiás kontakt dermatitisz okozójaként leggyakrabban egyes illatosítókat és tartósítószereket azonosítottak.

Az allergiás betegség kialakulása bármikor bekövetkezhet. Előfordulhat, hogy több évtizednyi folyamatos használat után válunk allergiássá kedvenc termékünkre. A tünetek az allergén szervezetbe jutását követően alakulnak ki, és múló csalánkiütéstől (urticaria) az életveszélyes anafilaxiás sokkig terjedhetnek. A reakció típusától függ, hogy percek, vagy napok telnek el az allergén bejutása és a tünetek megjelenése között.

Az allergia fontosabb típusai

Azonnali (reagin) típusú túlérzékenység: Az allergén a végrehajtósejtek (pl. a kötőszövet hízósejtei) felszínén található specifikus antitestekhez kötődik. Ez mediátorok (pl. hisztamin) felszabadulását idézi elő, ami perceken belül kiváltja a jellegzetes tüneteket. Pl. "csalánkiütés" (urticaria), legsúlyosabb esetben életveszélyes anafilaxiás sokk is kialakulhat.

1. Citotoxikus túlérzékenység: Ebben az esetben az allergén a sejtekbe jutva váltja ki az immunrendszer válaszát, ami az érintett sejtek pusztulását okozza. A reakció bekövetkezésének időtartama változó, általában percekben, órákban mérhető nagyságrendű. Ilyenek lehetnek pl. egyes gyógyszerallergiák.

2. Késletett túlérzékenység (Arthus-reakció): Allergiás szervezetben, ismételt allergén bejutást követően alakulhat ki. A képződött immunkomplexek (antigén-antitest komplexek) megtapadnak az érfalon, és ártalmatlanításuk az érfal gyulladásával, károsodásával valósul meg. Jellegzetes vörös kiütésekkel járhat, ami fertőzések és gyógyszerek hatására alakulhat ki. A tünetek néhány óra alatt jelennek meg.

3. Késői típusú túlérzékenység (sejtközvetített immunválasz): Az allergén bejutását követő 24-72 óra után kezdenek a tünetek kialakulni. Pl.: kontaktekcéma, vagy a fotoallergiás bőrgyulladás. Fontos, hogy sokáig, min. 24 óráig teljesen tünetmentes!

Az allergének

Az allergének csak azokra hatnak, akik korábban - immunrendszerük hibás működése miatt - érzékennyé (szenzibilissé) váltak az adott hatásra, anyagra. Arra, hogy ki, mikor, mire válik érzékennyé nincs semmilyen szabály, és előzetesen sem utal semmilyen tünet. Csak akkor derül ki, hogy a szenzibilizáció bekövetkezett, ha a reakciót kiváltó allergén ismét bejut a szervezetbe, mert ilyenkor kialakul az allergiás reakció. Az allergén biztos azonosításában vérvizsgálat (specifikus antitestek meghatározása) és bőrpróbák, pl. Prick-teszt és rátevési (epicutan) próbák jelenthetnek megoldást.

Gyakori tévhitek a kozmetikai allergénekkel kapcsolatban

1. A "hipoallergén", vagy a "bőrgyógyászatilag tesztelt" termékek nem okozhatnak allergiás reakciót. Sajnos ez a megállapítás nem helytálló, hiszen ezek a termékek is tartalmazhatnak olyan anyagot, amire valaki allergiás. Mindössze arról van szó, hogy ezek a kozmetikumok ritkábban okoznak mellékhatást, mert összetevőik kiválasztása során kerülték a gyakori allergéneket és az irritáló anyagokat.

2. A növényi eredetű (vegan) kozmetikumok veszélytelenek? A virágpor(=pollen), vagy a növényi illóolajok gyakran okoznak kellemetlen reakciót a felhasználók körében, azaz nem veszélytelenek.

3. A természetes (natúr) termékek nem okoznak problémát? Sajnos az allergének a természetben is megtalálhatóak pl.: króm, nikkel, pollen, fehérjék, perubalzsam, propolisz... Érzékeny, vagy sérült bőrön akár a citromlé is okozhat irritációt.

4. Az allergia megelőzhető bőrpróbával? Sajnos csak a súlyos allergiás reakció bekövetkezésének esélye csökkenthető a bőrpróba elvégzésével, de csak akkor, ha szakszerűen végezzük! Gondoljunk a késői típusú túlérzékenységre, ahol az első tünetek is csak 24-72 óra elteltével kezdenek megjelenni a bőrön! (Pl. illatanyagok, oxidációs festékek...)

Jellegzetes bőrtünetek

Ha végig gondoljuk, hányféle kozmetikumot használunk naponta, a tisztálkodástól az illatszereken át, a különféle bőr- és hajápolószerekig, majd elolvassuk a termékek összetevőinek (Ingredients) listáját, akkor szembesülünk azzal, hogy hányféle anyag hat a szervezetünkre egy időben. Nem meglepő, hogy időnként nem kívánt mellékhatások is jelentkeznek. Ilyenkor a laikusok többsége elkönyveli, hogy allergiás valamire. De vajon, minden kozmetikum okozta bőrpírral, viszketéssel, kiütéssel járó elváltozás allergia lenne? Tekintsünk át néhány gyakori következményt!

■ Kontakt bőrgyulladás (kontakt dermatitis, kontaktekcéma): A betegség elnevezésének alapja, hogy a bőrrel közvetlenül érintkező (kontaktusba kerülő) anyagok hozzák létre a gyulladást a bőrben, jellemzően azon a területen, ahol az anyag a bőrbe jutott. Általában az akut gyulladást illetik a dermatitis, míg a krónikus formát az ekcéma megnevezéssel a gyógyászatban. Kontakt bőrgyulladást okozhatnak irritáló vegyi anyagok, vagy allergének.

■ Irritatív kontakt bőrgyulladás: Az irritatív anyagok a bőr károsítása révén fejtik ki hatásukat, ezért minden emberre hatnak, de hatásuk a bőr állapotának, érzékenységének függvényében eltérő lehet. Az irritáció okozza a bőrgyulladások kb. 80%-át3. Erősen irritatív anyagok pl. az erős tömény savak, lúgok, erős oxidálószerek, melyek véglegesen kicsapják a fehérjéket, és ha nem ártalmatlanítjuk ezeket, akkor perceken belül súlyos marási sérülést (kémiai égést) is okozhatnak a gyulladáson kívül. Károsító hatásuk azonnali, amit viszketés, égő érzés, majd további behatásra fájdalom jelez. Hatásukra a múló bőrpír (erythema), gyulladás, szövetlehalás is kialakulhat.

■ Gyengébb, de hosszú távon sokkal gyakoribb és kifejezetten alattomos irritánsok közé tartoznak pl. a detergensek (tisztítószerek), szerves oldószerek (pl. körömlakk lemosók, alkoholok). Ezek az anyagok a bőr lipidjeit oldják ki a szarurétegből, ezáltal károsítják a hám barrier-funkcióját, ami kiszáradást és a védelmi funkció gyengülését okozza. Folyamatos, rendszeres használatuk csak hosszabb idő (napok, hetek) múlva idézi elő a gyulladás jól ismert tüneteit. Hatásukra a bőr állapota fokozatosan romlik, így nehéz azonosítni a gyulladást kiváltó anyagot, gyakran krónikus gyulladást is okozhatnak. Jól ismert példa erre a háziasszonyok, takarítónők, konyhai dolgozók kezén kialakuló irritatív ekcéma.

■ Az allergiás kontakt bőrgyulladás esete egészen más, hiszen itt allergiás reakció következik be. Az érintett személy már érzékennyé vált az adott allergénnel szemben, ami ez esetben azt jelenti, hogy az adott allergénnel szemben elkötelezett fehérvérsejtekkel rendelkezik. Ezért ha az allergén ismét bejut a szervezetébe ezek a sejtek indítanak támadást azon sejtek ellen, amelyekbe az allergén behatolt, vagy felszínükön megkötődött. Az ilyen sejtközvetített immunválasz kialakulása időigényes folyamat. Az első gyanús tünetek (bőrpír, viszketés) az allergén bejutását követően legkorábban 48-72 óra elteltével kezdenek kialakulni, melyeket később gyulladás, hólyagképződés is követhet. Tipikusan zsíroldékony illatosítók, konzerválószerek és oxidációs festékek okoznak ilyen reakciót, ami egy illatszer kipróbálást követő képeken (1-3 fotó) is megfigyelhető.

Az illatszer kipróbálása után 4 nappal A 14. napon már kiterjedt gyulladás, hólyagosodás, pörkképződés... Hat hónappal a termék kipróbálása után...

■ Allergén: az a hatás, ami az allergiás reakciót kiváltja

■ Allergia: a szervezet kóros specifikus válaszreakciója az allergénnel szemben

■ Anafilaxiás sokk (anaphylaxiás shock): az allergén szervezetbe jutást követő perceken belül kialakuló, az egész szervezetre kiterjedő, életet veszélyeztetető túlérzékenységi reakció

■ Antigén: ami a szervezetben immunválaszt vált ki

■ Antitest: ellenanyag, amit a szervezet termel az immunválasz során, pl:. immunoglobulinok (IgE)

■ Dermatitisz: bőrgyulladás

■ Immunkomplex: antigén-antitest összekapcsolódása, azaz immunreakciót kiváltó anyag és a szervezet által termelt ellenanyag összekapcsolódásából keletkező anyag.

■ Irritáció: jellemzően fizikai, kémiai hatásra bekövetkező, nem specifikus válaszreakció, ami a bőrön erythema, gyulladás kialakulását is okozhatja

■ Szenzibilizáció: az immunrendszer "tévedése" miatt a szervezet immunválaszt produkál hétköznapi, ártalmatlan hatásra. Ez az adott anyagnak / hatásnak megfelelő specifikus ellenanyag termelésével is jár. Bármikor, szinte bármivel szemben kialakulhat. Eredményeként a szervezet (túl)érzékennyé vált az allergénre, melynek ismételt bejutására már allergiás reakció következik be.